22-es

Már harmadik szerdán kerül elő a 22-es jo awase és előző alkalommal újra kellemesen csalódtam magamban, ami most nem azt jelenti, hogy jobb lett, mint amire számítottam, hanem rendes csalódás volt, de mégis jól esett, mert azért elég lényeges dolgot mondott Balázs: ne olyan legyen mint egy tánc, amikor már számítok a következő lépésre, hanem mint egy harc.

Hát ja. Tele van az edzésnaplóm olyan bejegyzésekkel amik arra vonatkoznak, hogy mit kéne javítani, leeht, kéne egy statisztikát csinálnom, mi fordul elő a leggyakrabban. De brutális feladat gyorsnak lenni, életszerűnek, nem csak egy betanult koreográfiának és még pontosnak is, reálisnak, nem csak tessék-lássék csinálni. Persze ez nem panaszkodás.

Most jött elém viszont egy gós kép, amin pont ez a mindent uraló harc látszik - egy cím-játszmát állnak-ülnek körül láthatóan feszült testtartással. Gyönyörű. Nem szokás, de ide rakom a képet.