Imhol egy játszma, ahol utólag a saját hibáimat vélem felfedezni. Három előnykővel indultam és a "nagyon biztonságos" lépéseket választottam, ami nagyon jól jött.
Így visszanézve kicsit bátrabbá tehette a srácot az, hogy túl sok előnyöm van, mert olyanokat lépet, amiket könnyen el tudtam fogni, volt, amit 5k-sként nem is értem miért lépett be. A bal alsó sarkot is úgy inváziózta, hogy szép erős falat tudtam építeni és alul középen is erölködés nélkül vissza tudtam verni a próbálkozását.
Aztán lehet, hogy egyszerűen csak rossz passzban volt. Mondjuk a jobb felső részen minden pontomat elvette, a középső kígyót is megölte, de most a végén megint jól jött, hogy otthagytam a hullát, mert ki tudtam használni egy elég nagy invázióra a végén, fel is adta utána nem sokkal.
Azt hiszem ez azért volt jó meccs, mert magamhoz képest nem okoztam csalódást. Visszafogott voltam az elején, óvatos végig és igyekvő az invázióknál (az övéinél is, amikor vissza akartam verni). Elég kiegyenlített volt az utolsó rablás nélkül is, de anélkül egy kicsivel azért elvesztettem volna.
Ez is egyfajta szépsége vagy izgalma a gónak, ezek a viszonylag nagyobb meglepetések.
...sgf...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Egy elég hasonló szitu alakult ki az egyik KGS játszmában, mint a Csiki kupán Zsófival, vagyis két viszonylag nagyobb csoport küzdött az éle...
-
Tegnap leadtam a három képet, amit a Lehel-csarnokos pályázatra szántam, próbálom elengedni gondolatban a helyzetet, kiváncsi leszek a kiáll... -
Ritka szerencsés alkalom volt, hogy egy szép, régi kisautó verőfényben és közelben, engedéllyel a fényképezésre álldogáljon, úgy, hogy időm ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése