Nem is tudom mi a jó szó erre, amikor egyszerűen nem is a játékra figyelek. Otthagyok egy csoportot meghalni, mert "jaj, csak sikerüljön oda raknom, ahova akarok". Hihetetlen, nem is játék ez már, csak valami kényszeres lépkedés, nem figyelek a másikra. Na ilyenek mennek mostanában. Feketével voltam.
Vagy annyira necces volt, hogy valami nagyot amúgy is fel kellett áldoznom?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Egy elég hasonló szitu alakult ki az egyik KGS játszmában, mint a Csiki kupán Zsófival, vagyis két viszonylag nagyobb csoport küzdött az éle...
-
Tegnap leadtam a három képet, amit a Lehel-csarnokos pályázatra szántam, próbálom elengedni gondolatban a helyzetet, kiváncsi leszek a kiáll... -
Ritka szerencsés alkalom volt, hogy egy szép, régi kisautó verőfényben és közelben, engedéllyel a fényképezésre álldogáljon, úgy, hogy időm ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése